2024. május 24-re szerveztük lovaskocsis kirándulásunkat. Úticélunk ekkor a Csikólapos lett volna, ahol szarvasmarhákat, lovakat néztünk volna meg, majd ott a nagy réten piknikeztünk, labdáztunk, illetve szaladgáltunk volna. Ezt a hosszú utat 2 lovaskocsival tettük volna meg. A délelőttöt egyik kisgyermekünk, Lili szülei szervezték nekünk, Áldott Richárd és Áldottné Wágner Henrietta.

Sajnos ez akkor nem sikerült! Nem mi tehetünk róla, nem a gyerekek, nem a szervező szülők, s nem a lovaskocsit vezető kedves emberek, Ambach Jácint és Áldott István (akik szabadnapot vettek ki miattunk, s órákig várták, hogy mikor induljanak hozzánk), hanem az időjárás! Szinte egész délelőtt esett az eső, így Ricsivel egyeztetve elhalasztottuk a kirándulást.

De mi ezt nem hagytuk annyiban! Asztalokat, székeket vittünk ki a teraszunkra, s megvártuk, hogy csak szemerkéljen/elálljon az eső. Felöltöztünk, a nasis táskákat magunkhoz vettük, s elindultunk egy képzeletbeli túrára. Játékból kimentünk a faluból, túl a nagy ösvényen, túl a folyón, túl az erdőn, meglestük az erdei kis állatokat, s rátaláltunk a virágos kis tisztásra, ahol letelepedtünk. Itt jön a valóság, miután tettünk pár kört az udvaron, mindenki elfoglalta helyét a teraszon az asztaloknál és vígan falatoztunk, mindenki az otthonról hozott finomságát pakolta ki, ette meg. Ezután még a kastélyba is ellátogattunk, megnéztük Fésűs Éva rajz/illusztrációs kiállítását. Mindenki nagyon élvezte ezt a vicces, játékos kirándulást, így nem hagytuk élmény nélkül a gyerekeket ezen a napon sem!

Kirándulásunk második felvonása június 3-án volt. Erre a napra sikerült ismét megszerveznie Ricsinek és Heninek a lovaskocsikat és az Őzi kertet. Ugyanis ezen a napon már Papp Péter is tudott minket fogadni az Őzi kertben. Nagy volt az izgalom, hogy az időjárás is kedvezzen nekünk. Igazából egy kicsit a gyerekek kipróbálták a bekért esőkabátokat, nehogy már csak a táskában legyenek végig! Türelmesen vártunk, így hamar megkezdhettük kirándulásunkat. Lovaskocsiztunk egy jó nagyot, amit mindenki örömmel fogadott, s még jobban az Őzi kertet! Nagy örömmel jártuk végig, megsimogattunk minden állatot, amit csak lehetett, megetethettük a birkákat, megcsodáltuk a pávát. Végén pedig az állatok mellett lekuporodtunk plédekre és piknikeztünk. Cserébe minden kigyerek otthonról hozott valamilyen ennivalót az állatoknak, amit odaadtunk Péternek.

Ezután felültünk a lovaskocsikra és visszautaztunk az oviba. A gyerekek után mondhatom, nagyon szuper, örömteli délelőtt részesei voltunk!

A csoport nevében szeretném megköszönni Áldott Richárdnak, Áldottné Wágner Henriettának, hogy megszervezték ezt nekünk, s köszönjük Ambach Jácintnak és Áldott Istvánnak, hogy feláldozták 1 (igazából 2) napjukat és elvittek minket kirándulni.

Perkáta, 2024.06.04.

Fórizsné Südi Melinda

óvodapedagógus