Anyanyelvi nevelés

Anyanyelvi nevelés

 

„Tanulni kell magyarul… A nyelv az életet szolgálja!

Nemcsak a jelenét, a jövőét is, azt a nyelvet, amelyet örökbe kaptunk új

szellemmel fényezve, csorbítatlanul át kell adnunk utódainknak.”

Kosztolányi Dezső

 

Minden ember számára a nyelv és ennek kifejezője a beszéd jelenti azt a képességet, amellyel meg tudja magát értetni, ki tudja fejezni gondolatait, s hozzájuthat olyan információkhoz, amelyek személyiségét gazdagíthatják.

Az óvodás korosztály nyelvi fejlettsége, kommunikációs színvonala rendkívül eltérő.

Sajnos a beszéd és kommunikáció zavaraival küzdő gyermekek száma évről évre növekvő tendenciát mutat.

Egyre több a beszédhibás, nő azoknak a gyermekeknek a száma, akik úgy kezdik meg az óvodát, hogy egyáltalán nem, vagy csak keveset beszélnek.

Gyakran tapasztaljuk, hogy nem köti le őket a mese, sok a figyelmetlen, egyre többen küzdenek magatartási problémával.

Mivel a nyelv a kapcsolatok létesítésének legfontosabb eszköze, ezért a beszéd zavara a további fejlődésnek komoly akadálya lehet.

Napjainkban a családi kötelék lazulása következtében a család sem képes betölteni korábbi beszédnevelő szerepét. A legtöbb családban a szülő és gyermek közötti beszélgetésre alig marad idő. A gyermek „nevelését” sok esetben a TV, DVD, számítógép veszi át.

A kulturált beszéd elsorvadása elleni küzdelemben komoly feladat hárul az óvodára.

Az anyanyelv megfelelő szintje a gyermek egész életére meghatározó tényező. Ezen alapul az írott nyelv elsajátítása, az olvasás, írás, tanulás.

A gyermeknek hosszú utat kell megtennie, amíg eljut az önkéntelen hangadástól az értelmes beszédig.

A beszéd elsajátításának feltétele, hogy a kisgyermek ép idegrendszerrel, ép hallással és ép beszédszervekkel rendelkezzen.

Az egészséges csecsemő bár rendelkezik a beszédkészség kialakulásának lehetőségeivel, sohasem tanulna meg beszélni, ha nem élne élő környezetben. A társas környezet segítségével a megszületett gyermeknek bonyolult tanulási folyamaton kell átesnie. Meg kell tanulnia a hangok észlelését, létrehozását, majd a szavak megértését, produkcióját.

A beszédészlelés és beszédmegértés fejlődése

A beszédfeldolgozás folyamata két egymással összefüggő részből áll, a beszédészlelésből és a beszédmegértésből. Mindkettőnek az alapja a tökéletes hallás.

Beszédészlelésen a beszédhangok, hangkapcsolatok felismerését értjük. A jelentésnek még nincs szerepe a beszéd felismerési folyamatban.

A beszédmegértés az ismert szavak, szókapcsolatok, mondatok, és a mondatok összességének helyes felismerése, értelmezése.

A beszédmegértés kezdetei a születéshez nyúlnak vissza.

–          Az újszülött két hetes korában már képes az emberi hangokat más hangoktól megkülönböztetni. Figyel a dallamváltozásra, a hangsúlykülönbségekre, a tempóváltásokra, a hangerősségre.

–          A két hónapos csecsemő már érzékeli az emberi hang érzelmi változásait.

–          A beszédmegértés előfeltétele a gőgicséléssel együtt fejlődő beszédészlelés megindulása.

–          Egy éves kor körül az ún. globális beszédmegértés a jellemző: a gyermek az elhangzó beszédet csak részlegesen képes felismerni, a megértést más tényezők pl. beszédhelyzet, emberi gesztusok stb. segítik.

–          Két éves kor körül a globális beszédmegértést felváltja az ún. kulcsszó stratégia: a gyermek egy-egy szót megért a közlésből és ezekből a kulcsszavakból kikövetkezteti a beszéd lényegét. Ebben a korban a kisgyermek beszédmegértése igen gyors fejlődést mutat.

–          Három éves korban a gyermek beszédmegértési mechanizmusa már hasonlatos a felnőtt mechanizmusához. A megértési folyamat működésében nagy szerepe van a logikának, a gyermek értelmező képességének, beszéd feldolgozási „gyakorlatának”, az érzelmeknek, az általános fizikai és pszichés állapotának.

Három éves korra a gyermek beszéde (beszédprodukció, beszédészlelés, megértés) alapfokon kialakult és megszilárdult.

–          Hat éves korra képessé kell válnia a beszédhangok egymásutániságának hibátlan felismerésére, észlelnie kell a „feltűnő” beszédhangok helyét a hangsorban, képesnek kell lennie szavak, rövid mondatok szótagolására, a hozzá intézett közléseket, meséket, történeteket, filmeket meg kell értenie, a tanulságokat le kell tudni vonnia.

(Gósy, 1997.)

 

A beszédészlelés és beszédmegértés működési zavara

Az életkornak megfelelő beszédészlelési és beszédmegértési teljesítmény elengedhetetlen az anyanyelv zavartalan elsajátításához, a gondolkodás fejlődéséhez, a szókincs bővüléséhez, az olvasás, írás megtanulásához.

A beszédfejlődés elmaradottsága sokszor nem a gyermek artikulációjában vagy beszédkészségében jelentkezik, hanem a másoktól elhangzott közlések feldolgozásában.

Manapság a gyermekek közel fele olyan nehézségekkel küszködik, amelyeknek az észrevétele a mindennapi életben csaknem lehetetlen. Ezek a gyermekek kudarcélmények sorozatát élik át. A beszéd feldolgozási zavarok igen változatosak és könnyen összetéveszthetők más problémákkal. Érinthetnek egyetlen részfolyamatot, de gyakoribb, hogy több részfolyamatban jelentkeznek.

A napi munkánk során a zavarokra, problémákra a következő dolgok hívhatják fel a figyelmünket:

–          A mindennapi kommunikációban megfigyelhető esetleges reakcióhiány, téves reakció, gyakori visszakérdezés egyértelműen utalhat a feldolgozás hibájára, vagy lassúságára.

–          A figyelmetlen, túlzottan játékosnak tűnő vagy viselkedési, magatartászavart mutató gyermekek jelentős részénél ezek a felszíni jelenségek mind-mind a beszédmegértési nehézségekből fakadnak.

–          Az anyanyelv elsajátítás beszédprodukciós mechanizmusának zavarai érinthetik a beszédfeldolgozást is.

–          A megkésett beszédfejlődésű, a feltűnően lassú beszédfejlődésű gyermekek elmaradást mutatnak a beszédmegértési folyamataikban is.

–          A beszédhibás gyermekek nagyobb részénél a beszédhiba együtt jár a beszédészlelés, vagy a beszédészlelés és a beszédmegértés zavaraival, és csak kisebb részüknél adódik motoros ügyetlenségből.

A beszédfeldolgozás zavarainak okai

A beszédfeldolgozás zavarait okozhatják biológiai és környezeti tényezők.

Biológiai okokon azokat a tényezőket értjük, amelyek születésünktől felelősek a percepciós folyamatokért. Ezek lehetnek a beszédszervek organikus zavarai (szerzett vagy öröklött), idegrendszer organikus illetve funkcionális zavara, pszichés zavar vagy jelen tudásunk szerint nem ismerhető ok.

A környezeti tényezők közül az ingerszegény környezet és a kódváltó környezet a jellemző.

Rizikótényezők:

–          koraszülöttség

–          nem normális lefolyású szülés

–          szülési sérülés

–          születési rendellenesség

–          gőgicsélés hiánya vagy kései indulása

–          2 éves kor után induló beszéd

–          feltűnően lassú beszédfejlődés

–          a beszédprodukció hibája

–          hallássérülés

–          hosszantartó hurutos állapot

–          családi érintettség a beszéd és nyelv területén

–          állami gondozottság, illetőleg tartós elszakadás a családi környezettől

(Gósy, 2000.)

A beszédészlelés és beszédmegértés folyamatának vizsgálata

A GMP diagnosztikát dr Gósy Mária fejlesztette ki 1984-1988 között.

A diagnosztika a teljes beszédpercepciós folyamatot vizsgálja mindazon részfolyamatokkal együtt, amelyek a nyelv hangzó és írott folyamatának elsajátításához szükségesek.

Célja a beszédpercepciós elmaradás vagy zavar helyének, típusának és mértékének a felderítése.

 

Fejlesztési lehetőségek

A beszédészlelési, beszédmegértési problémák leghatékonyabban óvodáskorban fejleszthetők.

A fejlesztés leghatásosabb eszköze a mindennapi életbe beépülő rövidebb, hosszabb játékos beszélgetés.

A célzott beszédfejlesztési feladatok át kell, hogy hassák mindennapjainkat, lehetőséget adva a csoportos, mikro csoportos és egyéni fejlesztésre.

A fejlesztő program megtervezésénél mindenkor figyelembe kell venni a gyerek életkorát, a beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértékét, a gyermek beszédprodukcióját és azt, hogy mennyire tanítható a fejleszteni kívánt kisgyerek.

A célzott beszédfejlesztés mellett nagyon fontos az egész testet igénybevevő nagymozgások és finommozgások párhuzamos fejlesztése is.

Örvendetes, hogy egyre több kézikönyv, tájékoztató jelenik meg óvónők, szülők, védőnők, tanítók számára, amelyek segíthetik munkánkat.

 

„Nem lehet mindig megtenni, amit kell

De mindig meg kell tenni azt, amit lehet.”

                                          Bethlen Gábor

 

 

 

Cseréné Marczal Zsuzsanna

Óvodapedagógus

Nyelv-és beszédfejlesztő pedagógus

 

Felhasznált irodalom:

  1. Dr Gósy Mária: A hallástól a tanulásig Budapest, 2000. NIKOL Kkt.
  2. Dr Gósy Mária: Beszéd és óvoda Budapest, 1997.
  3. Dr Gósy Mária : GMP diagnosztika A beszédészlelés és beszédmegértés folyamatának vizsgálata Budapest, 1995.
  4. Dr Gósy Mária: A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak (Szülők számára) Budapest, 1994.
  5. Montágh Imre: Tiszta beszéd Holnap Kiadó
  6. Subosits István: A beszédpedagógia alapjai Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1982.