Befogadás az óvodába

A befogadás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Ezért a szülőkkel együtt teremtjük meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván a 3 – 4 éves gyerekek befogadása. A „biztonságos” befogadás során viselkedési rendet szoknak meg a gyerekek, ami segíti a társas beilleszkedést. Már a befogadás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a tevékenységeket, amit sok – sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltatunk, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk.

A gyermek – gyermek, a felnőtt – gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességének formálása, erősítése.

Pozitív kapcsolat csak akkor alakulhat ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet. Ügyelnünk kell arra, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. Az együtt neveléshez, bizalomhoz, a gyermekek neveléséhez meg kell teremteni a jó kapcsolatot a szülőkkel és a nagyszülőkkel. Bizalmas kapcsolatban a gyermekek egyén jellemzőit ismerjük meg, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Segítjük a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat.

A felnőtt – gyermek kapcsolatában a következőket tartjuk fontosnak:

Elsősorban érzelmileg szeretnénk a gyermekeket megérteni. A gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítunk, a pontos határok megjelölésével. Segítjük a gyermekbarátságok kialakulását, igyekszünk ezt úgy formálni, hogy a közösség többi tagjához is kapcsolódjanak.

A bátortalan gyermekek nevelésekor a kisebb előrelépéseket, fejlődést is észrevesszük és örülünk neki.

Közösségfejlesztő pedagógiai munkánkat az odafigyelés, meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzésének meghallgatása, elfogadása jellemezze, hogy a gyermekek örömteli optimizmusa fejlődhessen.

Perkáta, 2014. szeptember 01.

Kovács Tiborné