Búcsú az óvodától
„Búcsúszóra üt az óra, elindulunk szépen
sorban.
A félútról visszanézünk, ez volt a mi
kedves fészkünk…”
2020.06.19-én a megszokottól eltérő ballagásra került sor az óvodában a kialakult vírushelyzet miatt. Az óvónénik interneten keresztül küldték el a ballagós énekeket, verseket melyeket most a szülők tanítottak meg a kis lurkóknak.
Néhány kisgyereken láttuk az izgalmat, a kíváncsiságot vajon milyen lesz a ballagás? Természetesen mi felnőttek is aggodalmaskodtunk, szerettük volna, ha minden tökéletes lesz, még a kialakult helyzet ellenére is. Minden nap valami új ötlettel álltunk elő hogy minél emlékezetesebb legyen ez a nap a gyermekek számára.
Az ovisok folyamatosan érkezhettek az óvodába. Jó volt őket újra látni! Mennyit nőttek, komolyodtak március közepe óta. Örömteli viszontlátás és ölelkezés után utoljára játszhattak, beszélgethettek még együtt a saját csoportjukban iskolába lépés előtt.
Meglepetésként az óvónénik powerpointot készítettek a régi képekből vagy a gyerekek által elmondott és videóra rögzített versekből. Ezután következett a délelőtt ünnepélyes része. Zsuzsa néni köszönt el az ovisoktól.
Ezután Andi óvónéni búcsúzott el a ballagóktól egy szép, megható verssel.
Mos Zolika szintén verset mondott nekünk, őt a Fecske csoportosok búcsúverse követte: Csanádi Imre: Búcsú az óvodától.
Nyuszisok Várkonyi Katalin: Mezei csokor című versével készültek. A hívogat az iskola kezdetű ének után.
Mentovics Éva: Hív a csengő című versét mondta el Ábenhauer Aida, Tulkovics Izabella, Gelencsér Máté, Sipos Péter és Basticz Bálint.
A középsősök nevében a nagyoktól Pető Réka és Szarka-Kovács Hanna búcsúzott. Tarisznyákat egy kis útravaló ajándékkal Zsuzsa néni akasztotta a leendő sulisok nyakába. Az átadás után egy új hagyományt vezettünk be. A ballagók névsora a ballagtató felnőttekkel együtt felkerült egy szalagra, azt pedig három ballagó kisgyerek kötötte egy zászlórúdra. Ezentúl minden évben így teszünk, emléket állítva ezzel az ide járt gyerekeknek. Ha majd visszahúz a szívük bejöhetnek megkeresni saját nevüket a szalagon.
Ezután végig jártuk az óvodát csoportról csoportra a ballagós énekeket dalolva. A gyerekeknek nagyon tetszett ez a meghitt, bensőséges ballagás. Ragyogó arccal feltarisznyázva engedtük útjukra őket!
Bízunk benne, hogy az életben megállják helyüket, sok sikert kívánunk nekik!
Perkáta, 2020.06.22.
Gálné Bölcskei Rita
óvodapedagógus