A régi korok emberei ezer szállal kapcsolódtak a természethez. Nemcsak munkájukat, életük rendjét, de örömeiket, és bánatukat is befolyásolta a természet örök változása. Élet és halál párhuzamát látták felvillanni a tél és a nyár kettősében, s mindez szabályozta életüket is, melyet az ünnepek osztottak kisebb- nagyobb szakaszokra.

A tavaszi napéjegyenlőséggel egyre hosszabbodott a Nap útja, s ez jelentette számukra a fény, a világosság, a Nap feltámadását. A legtöbb népnél igen gazdag hiedelem- és szokáskincs kapcsolódott a tavasz beköszöntéhez. A tél a rossz szellemek elűzése s a tavasz a termékenység köszöntése, a természet életre kelésével, a magok éledésével, a határ zöldellésével kapcsolják össze.

A húsvét ünnepe napjainkban is megőrizte tavaszünnep jellegét, amikor is felelevenítjük az ősi tavaszköszöntő népszokásokat, a keresztény ünnep szép- és gazdag hagyomány- és szokásvilágát. Latin neve Septuagesima, vagyis hetvened, mivel hetven napig tart. Húsvéti időnek is nevezik. Nemcsak ünnepnapok szabják meg belső rendjét, hanem kisebb ünnepi szakaszok is, így a böjt utolsó hetének neve nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete. Nagyböjtben sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal főztek, zsírt és húst nem fogyasztottak, csak száraz növényi eledelt. Ma már kevesen tartják a negyven napos koplalást, a tilalom csak a nagyböjt utolsó hetére, nagypéntekre vonatkozik. Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. Ehhez a hiedelemhez egy monda is kapcsolódik. A húsvéti ünnepkör a pünkösddel ér véget.

Húsvétra minden család készülődik. Előtte tavaszi nagytakarítást tartanak. Ebben az egész család ki szokta venni a részét. Fontos, hogy a lakás, ház minden szeglete tiszta, pormentessé váljék. Az ablak tisztítása, függönyök kimosása, kert rendbetételéhez az utca elsöprése is hozzá tartozott. Utána következett a lakás feldíszítése virágokkal. Jellegzetes növény a barka. Arra tojásokat is aggatnak, ha mód volt rá tojásfát is készítenek. Hagyományos húsvéti sonkát már nagyszombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Húsvét vasárnapján más hagyományos ételek elfogyasztására kerül sor. A sonka mellé tojást, tormát fogyasztunk általában. Húsvéti kalácsot szinte minden házban sütnek, esznek. A kislányok édesanyjukkal főtt, piros tojásokat díszítenek, amivel várják a hétfői locsolókat. A férfiak, kisfiuk hagyományos, vagy tréfás versikékkel készülnek, s kölnivízzel látogatják meg a rokonaikat, locsolják meg a baráti társaságok női tagjait. Ezért a gesztusért szép hímes tojást, süteményt, édességet kapnak. Az öntözést kísérő leggyakoribb locsolóversek mind új keletűek. Szájhagyomány útján terjedő, könnyen megtanulható még a legkisebb, óvodás gyerekek számára is:  „ A zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam. El akart hervadni, Szabad-e locsolni?”

Régi sepsiszentgyörgyi népköltés locsolóversikéje:

Ákombákom, berkenye,

Szagos húsvét reggele.

Leöntjük a virágot,

Visszük már a kalácsot.

Dátum: 2025.04.28.

Póth Ágota

Óvodapedagógus