Ismét eltelt egy év, itt a karácsony. Mi is tulajdonképpen? A tél legnagyobb ünnepe.

Ünneplik a vallásos és az ateista emberek is. A keresztény egyház legnagyobb ünnepe, Jézus születésnapja.

Napjainkra családi vonatkozása felerősödött, a szeretet, az összetartozás, az ajándékozás ünnepe lett. A családban és a közösségekben az ünnepi tradíciók egyaránt a biztonság érzését nyújtják a gyermekek és felnőttek számára. Az ünnep az idő, a természet tagolódását, körforgását jelenti.

A karácsony szelleme az ünnep közeledtével mindenkire hatással van. Jobban figyelünk oda egymásra, nyújtsuk ki kezünket a bajban levőknek, hiszen mindenkinek van feladata a világon, és nem csak karácsonykor.

Jézus tanításai a mai világra is érvényesek: mértékletesség, önzetlenség.

A „minimáltanítás” pedig nem más, mint a szeretet, a megbocsátás. Ne bántsd felebarátodat, ne ölj, ne lopj, ne okozz kárt másoknak szándékosan!

A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, sokszor elektronikus úton, karácsonyi ebéd, a lakások ünnepi tárgyakkal való díszítése, karácsonyfa állítása.

Magyarországon a karácsonyfa állítása német közvetítéssel terjedt el.

Brunszvik Teréz az első magyarországi óvoda megalapítója és Báró Podmaniczky Frigyes édesanyja állított először fenyőfát karácsonykor az 1820-as években. Eleinte csak az arisztokrácia körében volt szokás, de az 1840-es évektől a módosabb polgároknál is divatba jött, majd a falusi lakosság körében is.

A reformkorban minden gyermek külön-külön kapott karácsonyfát, később a lányok és a fiúk együtt kaptak egy külön fát, míg napjainkban 1 család 1 fát állít.

A szenteste is családi ünnep, el sem képzelhető karácsonyfa nélkül.

A karácsony éj varázsát mi felnőttek mindnyájan ismerjük, misztikuma, csodája soha nem múlik el. Karácsonyeste minden elcsendesedik, a közlekedés leáll, és ha olyan szerencsénk van, hogy hó is esik a csend még teljesebb.

Míg advent a reményteli várakozás ideje, a szenteste maga a megvalósult és beteljesedett csoda.

Mi a karácsony? (Szuhanics Albert)

Elgondolkodom, hogy mi a Karácsony,

igazság-mese, valóság-álom.

Szívünkben nyíló szépséges virág,

szeretet-fénybe merülő világ.

Csillagos égen Nap születése,

kis gyertyák lángja, ünnep és béke.

Tűlevél-illat, csengettyűk hangja,

a kicsiny Jézus születésnapja.

Ébredő álmok kiáradása,

megfáradt lelkek reménysugára.

Az öröklétnek vízéből kortyolok,

szeret az Isten, az ember boldog!

Fehér ruhában a téli berek,

zúgó harangszó, hívő emberek.

Gyermeki szemek csillogó fényben,

bizonyságlángok, túl a reményen.

Szeretetteljes ünnepi készülődést, meghitt, boldog karácsonyt és örömteli, békés, sikeres új esztendőt kívánok magam és az óvoda dolgozói nevében!

Perkáta, 2016. 12. 20.

Kovács Tiborné

óvodavezető