Nagyon sok szülőben felmerül ez a kérdés, ha gyermeke nagycsoportba lép. Az iskolaérettség fogalma több tényezőből alakul ki. A törvény kimondja:  ha a gyermek augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét tanköteles korúvá válik. Mivel minden gyermek más, az iskolaérettség is minden gyermeknél különböző időben érkezik el. Tehát nem törvényszerű, hogy hatévesen az iskolaérettség is elérkezik.

Mint már az előzőekben leírtam több fontos „összetevőből” alakul ki gyermekeinkben az az érettségi szint, amikor bátran és nyugodt szívvel elengedhetjük az iskolába. A szakmai könyvek kimondják, hogy „Iskolaérettségről akkor beszélünk, ha a gyermek testi, lelki és szociális szinten megfelel az iskolai elvárásoknak”.

Az iskolaérettség kritériumai a következők:

Testi fejlettség:

Hatéves korra egy átlagos gyerek kb. 120-130 cm, és 20-22 kg. Eltérések lehetnek, de ha a szükséges fizikai erő nincs meg, felmerül a kérdés, bírja-e a gyerek az iskolával járó megnövekedett terhet. Tapasztalat szerint a kisebb súlyú gyerek fáradékonyabb, teljesítménye hullámzóbb.

A második alakváltás jele a fogváltás. Ez tájékoztatást ad az idegrendszer érettségéről is. A második alakváltás a gyerek számára megterhelő, nem jó, ha ez egybeesik az iskolakezdéssel.

A cipőfűző megkötésének a tudása csak részben gyakorlás függvénye (finommotorika, téri tájékozódás, vizuális megfigyelőképesség).

Egészséges, ép érzékszervek:

Az írás, olvasás tanulásához elengedhetetlen a jól működő látás, hallás. Érzékszervi fogyatékosság esetén sokkal nehezebb a tanulás.

Eszközkezelés, ceruzafogás:

A helyes ceruzafogás megsegíti a vonalvezetést. Helytelen ceruzafogással sokkal nagyobb erőfeszítést jelent az írás. Nehézségei igazán akkor jelentkeznek, amikor az írás mennyisége megnövekszik.

Mozgás:

Nagyon fontos az elemi mozgások összerendezettsége. Ezek a mellúszás, kúszás, mászás, lábujjhegyen járás, sarkon járás, külső talpélen járás, guggoló járás, szökdelések, fejemelések háton, hason. Ezek pontatlan, hibás végrehajtása az idegrendszer éretlenségét jelenti. A tanulási nehézséget akár 70 százalékban okozhatják.

Szintén idegrendszeri rendellenességre utal az egyensúlyérzék bizonytalansága, ez  figyelemkoncentrációs és magatartási zavart okozhat.

Fontos a finommozgások fejlettsége is.

A vállöveknek, csuklónak, ujjaknak mozgékonynak, függetlennek kell lenniük. Ez előfeltétele az írástanulásnak. Jó tudni, hogy a beszédmozgás is finommozgás. (A finommozgások nagyon jól fejleszthetők a LEGO-val, gyurmázással, színezéssel, tépéssel.)

Átlag szülő nem gondol arra, milyen fontos szerepe van a keresztcsatornák jó működésének. Ennek az a szerepe, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. Ha nem történt meg a függetlenedés, a gyermek nem csak a kezével ír, hanem sokszor a lába, nyelve, egész teste követi az írásmozgást. Az akaratlan mozgások pedig nagyon fárasztják a gyermeket, egyszerűen elfárad az írástól.

Testséma:

Nagyon fontos, hogy ismerje saját testét, méghozzá biztonsággal. Bizonytalan testséma a világban való tájékozódást is bizonytalanná teszi.

Dominanciák:

Fontos, hogy az iskolába kerülő gyermek kialakult dominanciával rendelkezzen. (jobb és baloldal) A nem megfelelő kézzel történő írástanulás súlyosabb esetben beszédzavarhoz is vezethet. A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek. Az ellentétes oldali lábhasználat pl. gyakran jár együtt a számolási készség gyengeségével.

Az ellenoldali szem használata átállíthatja a kezet. Az ilyen gyerekek gyakrabban olvasnak visszafelé, felcserélnek betűket, akár szótagokat. Lassúbb a szövegértés, és a szövegre való emlékezés. A füldominancia akkor jó, ha domináns kéz oldalára esik. Az ellenoldali fül használata eredményezhet pontatlan és lassúbb beszédhallást, ritmus gyengeséget.

Szem, szem-kéz koordináltság:

Ha a két szem koordinálatlanul mozog, vagy nehezen fixál, az olvasás, és az írás megtanulását nehezíti. A szem-kéz koordinálásra van szükség akkor, amikor a vonalrendszerben kell elhelyezni a betűket. (Nagyon fontos, hogy figyelmeztessük gyermekünket bármilyen tevékenység során, hogy figyeljen a kezére. Például ha rajzol, a lapot nézze ne a televíziót.)

Térérzékelés:

A beiskolázás előfeltétele a jó térérzékelés. Bizonytalan térérzékelés a gyermek nyugtalanságát okozhatja. Egész személyisége bizonytalanná válhat. Indokolatlan félelmei lehetnek, ami akár agresszióban nyilvánulhat meg.A térirányok felismerése térben és síkban elengedhetetlen feltétele az írás, olvasás megtanulásának.(alatt, felett, mellett, között, stb..)

Reprodukáló képesség térben és síkban előfeltétele annak, hogy a gyermek le tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, térbeli konstrukciót, vagy a síkban alkotott mintát. Ennek hiányában képtelen lesz önállóan dolgozni. Képtelen lesz átfordítani a tanítói utasítást, mintát. Mint tudjuk ugyanis, a tanulás egyik legfontosabb útja az utánzás, másolás.

Soralkotás, sorritmus folytatása: az írás térben és időben meghatározott rend, szabály szerint alkotott sor. Az olvasás egy betűsor dekódolása. Vagyis a soralkotás képessége nélkül lehetetlen megtanulni írni, olvasni.( ritmikus sor: például: XIXIXI…. tudja folytatni, vegye észre a szabályszerűséget)

Az iránykövetés képessége azt jelenti, hogy a gyermek keze képes legyen a gyors, hirtelen irányváltoztatásra. Vizsgálat tárgyát képezi az is, hogy a gyermek számára melyik a természetes irány. Az, hogy balról jobbra haladva írunk, olvasunk, megállapodás kérdése, nincs köze a természetességhez. Nem biztos, hogy a gyermek számára magától értetődő ez az irány. Ezt meg kell tanulnia. ( Jobb oldal, baloldal. Ezt szoktuk úgy jelölni, hogy baloldalon van a szívünk, a lap bal felső sarkába egy szívet rajzolunk, a jobb felsőbe egy kezet, vagy a gyerekek jelét. Testnevelésen szoktam azt az eljárást alkalmazni, hogy a gyerekek a jobb csuklójukra kapnak egy színes gumit. Ezzel is segítem őket abban, hogy rögzüljön a jobb és a baloldal fogalma, valamint a téri tájékozódásban is segít például: fordulj jobbra, tehát a gumis keze felé..)

Alak-háttér:

A fontos információk kiválasztásához szükséges a biztos alak-háttér megkülönböztetés. Azért kell, hogy a gyermek el tudjon vonatkoztatni a zavaró körülményektől, meg tudja különböztetni az alakot a háttértől. Ennek hiánya okozza a figyelem elterelődését, elvonja a figyelmet az olvasott szövegről, tekintete ugrál a sorok között.

Gestalt látás:

Az olvasástanuláshoz szükséges ez a képesség. Ettől függ, hogy a gyermek tudja-e a részeket egészként értékelni, a betűsort szóként felfogni. Fejletlensége okozza az összeolvasás nehézségét. (Ennek fejlesztésére nagyon jó játék a Puzzle. A feldarabolt képből is tudja melyik hova tartozik, képes annak összerakására.)

Alak, forma, szín és nagyságállandóság:

A betűfelismeréshez, olvasáshoz szükséges képesség. Fejletlensége okozza, hogy a gyermek nem tudja megkülönböztetni, megfeleltetni a kis és nagybetűket. Nem tud nyomtatottról írottra átfordítani.

Mint tudjuk, minden hangnak négy betűalakját kell megjegyeznie, és ezek a betűalakok előfordul, hogy nem is hasonlítanak egymásra. Ezen képesség hiányában ez lehetetlen lenne.

Azonosság felismerése a betűfelismeréshez szükséges. Ez teszi lehetővé, hogy különböző szövegkörnyezetben is felismerje a betűket.

Különbözőség felismerése szintén a betűfelismeréshez szükséges. Fejlett megkülönböztető képesség nélkül nagyon nehéz az olvasás, írás megtanulása. Hiánya betűtévesztést, helyesírási nehézséget okoz. ( Nagyon jól fejleszti ezt a képességet, ha azonos formákat kell rajzolni egy sorban, nagyon fontos, hogy a gyermek először az ujjával többször rajzolja át a formát, ha ez megtörtént, akkor ceruzával is többször rajzolja át a formát és majd csak ezek után próbálkozzon a rajzolással. Ezzel úgymond több érzékszervet is bevetünk egyszerre, ezzel nagyobb a sikeresség lehetősége. Figyeljen az arányokra!)

Auditív megkülönböztetés:

Ez jelenti az egyes hangok elkülönítésének képességét, az időtartam meghallását, a zöngés-zöngétlen hangok megkülönböztetését. Hiánya nehezíti az írás-olvasás megtanulását. Komoly helyesírási nehézséget okoz. (Például: megy-meggy)

Analizálás-szintetizálás:

Előfeltétele az olvasás, írás megtanulásának. Azt jelenti képes- e a gyermek hangokra bontani a szavakat, és a hangokból képes-e szavakat összerakni. Hiánya gyenge olvasást, írást, helyesírási nehézséget eredményez.(Sokszor gyakoroljuk: hol hallod például az „S” hangot, Szó elején, végén vagy a közepén?)

Átfordítási képesség:

Ez az a képesség, amikor az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk. Amikor a látott, hallott, tapintott, vagy emlékképek formájában tárolt ismereteket képi formában jelenítjük meg, vagy egy jelsorral; az írással. Átfordítás az is, ha elmondjuk, amit látunk, hallunk, tapintunk. Hiánya nagy nehézséget okoz a tollbamondásnál, vezethet írásképtelenséghez, rajzolási képtelenséghez, szóbeli felelet nehézségéhez.( Például: ha eldúdolok egy dallamot Ő tapsolja vissza azt nekem, vagy kopogja le az asztalon, vagy látott valami érdekeset próbálja lerajzolni emlékezetből)

Általános tájékozottság:

Egy hat éves gyermeknek illik tudni a nevét, szülei nevét, lakhelyét, születési évét, szülei foglalkozását. Széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. Életkorának megfelelően el kell tudni helyezni magát időben, társadalmi környezetben. Ismernie kell az évszakokat, napszakokat, napokat, és azok változásait.

Általános tájékozottság:

Egy hat éves gyermeknek illik tudni a nevét, szülei nevét, lakhelyét, születési évét, szülei foglalkozását. Széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. Életkorának megfelelően el kell tudni helyezni magát időben, társadalmi környezetben. Ismernie kell az évszakokat, napszakokat, napokat, és azok változásait.

Beszédkészség:

Iskolakezdésre tökéletesen kell ismernie az anyanyelvét. Árnyaltan, összefüggően és grammatikailag helyesen kell megfogalmaznia érzelmeit, gondolatát. Egy adott képről, összefüggő mondatokban kell beszélnie.

Gondolkodás:

A megfelelő szintű fogalmi gondolkodás előfeltétele az iskolai életnek. Ekkora már spontán el kell végeznie az elemi gondolkodási műveleteket. Ha gondolkodásmenete nem logikus, vagy nem tudja elvégezni az elemi gondolkodási műveleteket, mint pl. összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai műveletek, ítéletalkotás, felmerül az értelmi fogyatékosság gyanúja.

Problémamegoldó gondolkodás: Fejletlensége megnehezíti az írás, olvasás tanulását, a beilleszkedést.( Fázom, felöltözöm, melegem van levetkőzöm.) Képtelen lesz az önálló munkára.

Az emlékezet:

A tanulásban elengedhetetlen az emlékezet megfelelő szintű fejlettsége. Szükséges a bevéséséhez, feladattartáshoz. Ehhez a következőkre van szükség:

Vizuális emlékezet:

– mechanikus

– késleltetett

Auditív emlékezet:

– mechanikus, szó, szám

– késeltetett

– hosszú távú

– ritmus emlékezet

( Nagyon jól lehet fejleszteni azzal, hogy egy hallott meséből vissza kérdezünk. Például: kik voltak a szereplők, ekkor vagy akkor mi is történt?Nem rögtön, másnap is vissza lehet kérdezni. )

Figyelem:

A jól rögzíthető és tartós figyelem a feltétele a tanulásnak. A nehezen rögzíthető, könnyen elterelhető, megtapadó figyelem nehezíti, esetleg lehetetlenné teszi az ismeretszerzést. Másodlagos tünetként jelentkezhet a súlyos magatartási és beilleszkedési probléma.

Emberrajz:

10-12 éves korig összefüggést mutat az IQ fejlődésével.

Egy hat évesnek már törekednie kell az arányokra és a részletességre. A fejen meg legyen minden testrész (szem, orr, száj, fülek, haj, szemöldök, szempilla). A fejet a testtől elválassza a nyak. A végtagok (karok, lábak) nem egy vonalak legyenek. Ezt úgy szoktam érzékeltetni a gyerekekkel, hogy két ujjamat végig húzom a karjukon és megkérdezem tőlük, hogy hány vonalat érez közben (kettőt), tehát két vonal legyen, a csukló határolódjon el a kéztől, az ujjak száma meglegyen. A törzs meglegyen és a lábak. Mindig színezzen, legyen ruhája az embernek. Fontos, hogy több színt használjon. Ha például lerajzolja anyát, legyen olyan színű a haja, amilyen valójában. Ha szemüveges próbálja azt is lerajzolni, a valósághű ábrázolásra törekedjen. Ha színez, ne legyen kék a falevél, stb..)

Feladattudat, feladattartás:

Iskolai munka elengedhetetlen része. Az iskolaérett gyermek megérti, hogy vannak kötelességei, aminek akkor is eleget kell, hogy tegyen, ha nincs hozzá kedve, fáradt, vagy inkább játszana. Ha ez nem alakul ki, nehéz lesz az iskola, nyűg a tanulás.(Nagyon fontos, ha elkezd valamit, azt fejezze be! Például: ha játszunk egy társasjátékot ne hagyjuk a közepén  „kiszállni”, mert nem tetszik neki, mert esetleg nem ő fog nyerni.

Jó kudarctűrő képesség:

Nélkülözhetetlen a tanuláshoz. Tudja elfogadni, hogy előfordul, hogy valami nem sikerül elsőre. Lássa be, hogy hibázhat, és ne veszítse el türelmét, ne adja fel a próbálkozást. Tanulja meg, a hibázás a tanulás útja.

Felnőttekhez való viszony:

Fontos, hogy bizalommal forduljon a felnőttekhez, ha segítségre van szüksége. A szembeszegülő gyerek megnehezíti helyzetét az iskolában.

A felsorolt alapképességek megléte szükséges ahhoz, hogy az iskolai tanulás folyamata örömteli és akadálymentes legyen a gyermekek számára. Egy-egy képesség fejletlensége még nem teszi lehetetlenné a tanulást, de kisebb- nagyobb galibát már okozhatnak. Ha több területen mutat gyengébb teljesítményt a gyermek, felmerül az iskolaéretlenség gyanúja.

Bízom benne, hogy ezekkel a mondatokkal segítettem valamelyest megérteni, miért is olyan összetett ez a folyamat. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekekkel üljünk le közösen, oldjunk meg együtt feladatokat. Olyan feladatokat, amelyek az ő életkoruknak megfelelnek. Manapság már nagyon jó füzeteket lehet vásárolni, amelyekben kitűnő feladatok találhatók ennek a korosztálynak. De ha nem is vásárolunk ilyeneket, akkor beszélgessünk gyermekeinkkel. Olvassunk mesét nekik esténként. Ezzel is erősítsük bennük hozzájuk fűződő szeretetünket, érezzék bizalmunkat, tudják, hogy hozzánk bármikor bátran fordulhatnak. Ne riogassuk  őket az iskolával, hanem inkább tudatosan készítsük őket fel. Mindig kicsit több időt üljenek le. Először csak pár percet, aztán 10-et és fokozatosan jussunk el addig, hogy gyermekünk körülbelül 25 percig képes legyen egy helyben maradni. Nagyon sok türelmet kívánok ehhez az időszakhoz!

Forrás: http://gyermekpszichologus.blog.hu/2014/01/09/az_iskolaerettseg_kriteriumai

http://divany.hu/poronty/2014/01/03/iskolaerettseg_kriteriumai/

Czeilingerné Sárközi Mónika (Óvodapedagógus)