Néhány gondolat az óvodai mentálhigiénés nevelés fontosságáról

A mentálhigiéné kifejezése egyszerűen lefordítva lelki egészséget jelent. A kisgyerekek nevelésében ez inkább értékátadást, az egészséges életre nevelést jelenti.

Több fő területe van:

-testi egészségnevelés, amely segíti a lelki egészséget is: „ ép testben ép lélek „ jelszóval

-szokások, cselekvési formák kialakítása, amely megalapozza a későbbi egészséges életet

-társas kapcsolatok, viselkedési normák kialakítása, amely nélkülözhetetlen a társadalomban való életre, beilleszkedésre

Nézzük meg, ezek hogyan valósulnak meg mindennapjainkban.

A testi egészségnevelés a mozgásigény felkeltéséből, a mozgás megszerettetéséből is áll. Sajnos, rohanó világunkban a gyerekeknek a mozgásigényük kiélésére egyre kevesebb idő áll rendelkezésére. Sokszor csak annyi időt vannak a szabad levegőn, amennyit az oviban töltenek. Otthon gyakran a tv, a számítógép, a laptop tölti ki idejüket. Pedig megfelelő fejlődésükhöz többet érne a szabad levegőn töltött játék, mozgás!

A másik nagy terület a táplálkozás. Sokszor tapasztaljuk, hogy a családok étkezési kultúrája megváltozott. A gyerekek nem ismerik a főzelékeket, leveseket; nem kóstolják meg a nyers gyümölcsöket, zöldségféléket; nem szeretik a „sima” vizet. Otthon gyakran nem ülnek le az étkezések idejére, vagy a tv előtt ülve, tálcáról esznek. Az ilyen módon nevelt gyerekeknek nagyon nehéz az óvodába lépve megtanulni a helyes étkezés szabályait.

A szokások, cselekvési formák megalapozása már kisgyermekkorban történik. Ha a kisgyerek megtanulja, hogy nem szabad pl. felhevült, kiizzadt állapotban hideg vizet innia, akkor ez számára felnőtt korában is természetes lesz.

Az állandó, kiszámítható napirend segít a szokások kialakításában, ami később automatizált viselkedéshez vezet. Ezzel a szülők is sokat segíthetnek gyermeküknek, hogy csak egy egyszerű példát említsek: a gyerekeknek ajánlott korán lefeküdni, mert az agyalapi mirigy növekedésserkentő hatása csak az alvás negyedik szakaszában indul be. Arról nem is szólva, ha a gyerek nem alszik eleget, másnap fáradékony, dekoncentrált, ingerlékeny. Szoktassuk úgy tehát gyermekünket, hogy mindig ugyanabban az időben, ugyanazzal a szokásrendszerrel menjen aludni.

A harmadik nagy terület a társas kapcsolatok, viselkedési normák megalapozása. Sajnos, egyre inkább megfigyelhető a gyerekek társas kapcsolataiban az agresszió. Nincs megbeszélés, nincs kompromisszum, nincs együttes gondolkodás, megértés!

A kisgyerek az őket körülvevő, nevelő felnőttek mintáját követi. Ha a családban agresszió / akár testi-akár lelki/ van, a gyerek azt a viselkedésmintát követi. Az agresszív gyereket pedig a gyerekközösség hamar felismeri, kiközösíti: nem játszanak vele, nem adják oda a játékot, elkerülik. Könnyen megérthető, hogy az ilyen kisgyerek magányos, szorongó, boldogtalan!

Nagyon fontos tehát az óvodai mentálhigiénés nevelés és rendkívül fontos, hogy a szülő a gyermeke érdekében mindezekben partner és társ legyen.

 

  1. január 15.                                                                              Kárász Ferencné